Botulizmus – tényleg beteggé tehet a méz?

Botulizmus – tényleg beteggé tehet a méz?

Hallottál már a botulizmus nevű betegségről? Aki igen, általában az is csak annyit tud róla, hogy a méz fogyasztásával függ össze. Sajnos emiatt sokan félnek a méztől, pedig nem kellene. Ez a betegség nagyon ritka, emellett nem is jön létre olyan könnyen, ugyanis a gondot okozó baktériumok viszonylag könnyen elpusztulnak. Sőt, számos más élelmiszer fogyasztásával még könnyebben elkaphatjuk a betegséget, csak valamiért a mézzel párosítja a köztudat.

Mi is az a botulizmus?

A botulizmust a clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin okozza, ami különböző ételeken keresztül kerülhet be a szervezetünkbe. Maga a baktérium az emberi szervezetben nem szaporodik, ezért ez inkább egyfajta mérgezés, mint bakteriális fertőzés. A botulizmus bénulásokat idézhet elő a szervezetben azáltal, hogy ideg-izom kapcsolódási pontoknál akadályozza az ingerület átvitelét. Ez elég ijesztően hangzik, és valójában az is, mert ha sok toxin kerül a szervezetbe, gyorsan romolhat a beteg állapota, szélsőséges esetben akár halálos is lehet.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy nem maga a baktérium kerül a szervezetbe, hanem a spóra, ami eljut a bélrendszerbe, ott pedig már tud szaporodni. A bélből felszívódik, innentől kezdve pedig bárhová eljuthat a testben. Ez a forma leginkább gyerekeknél jellemző, és különböző bénulásos tünetekkel jár.

És mindezért a méz okolható?

Ez az érdekes a történetben: nem. Vagy legalábbis nem kizárólag. Valóban előfordulhat, hogy méz miatt botulizmus alakuljon ki, de az iparilag sterilizált méznél például ez nem lehetséges. Van ugyanakkor egy csomó más étel is, ami fertőzhet, ráadásul lényegesen nagyobb eséllyel, már csak a gyakoribb fogyasztás miatt is. Ezekről mégsem beszélnek annyit, mint a mézről.

Ami viszont valóban veszélyes, az a babák mézfogyasztása: nekik még nem annyira fejlettek a védekező mechanizmusaik, hogy hatékonyan kiiktassák a spórákat. 1 éves kor alatt ezért nyers mézet adni tilos – de főtt vagy sült ételben van méz, azzal nincs semmi gond.

Hol találkozhatunk még botulizmussal?

  • nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsokon
  • mosatlan zöldségeken (vagyis inkább azok levelén)
  • iszapban
  • halak bélrendszerében
  • a talajban.

A botulizmust tehát gyakorlatilag a nyers hústól is elkaphatjuk, és ez nemcsak a tatárbifsztekre vonatkozik, hanem például a sonkára, kolbászra, szalonnára, amennyiben nem sütjük, főzzük meg. A füstölés ugyanis nem hőkezelési eljárás, így ezek nyersnek minősülnek.

Hogyan lehet kivédeni a botulizmust?

A leírtak meglehetősen ijesztőnek hangzanak, de azért nem kell örökre lemondani a húsokról, agyonsikálni a zöldségeket, és persze a mézet sem kell mellőzni a továbbiakban – nem is tanácsos egyébként, ugyanis rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

A botulizmus elkerülésének legegyszerűbb módja, hogy nem eszünk semmit nyersen. A baktérium ugyanis nagyon könnyen elpusztul, már 80 Celsius fok fölött. Egy átlagos sütés ennek minimum a duplájáról indul.

Amennyiben ételek készítése során használunk mézet, de főzzük vagy sütjük a fogásokat, nem kell aggódni a botulizmus miatt. Nyugodtan ehetünk mézes-mustáros csirkét, mézeskalácsot, különböző süteményeket. Csakis „nyersen” tudjuk a baktérium által termelt toxint a szervezetünkbe vinni, de ennek a valós esélye minimális, ráadásul természetesen a szervezetünk is igyekszik kiiktatni a betolakodót, ha megjelenik.

A botulizmustól tehát nem kell rettegni, és főleg ne párosítsuk a mézzel, mert korántsem nagy az esély, hogy a méz miatt kapjuk el. Emiatt ne hagyjuk ki a mézes süteményeket!

Hogyan készül a méz?

Hogyan készül a méz? Azt mindannyian tudjuk, hogy a mézet a méhek készítik. Jóval kevesebben vannak azonban tisztában azzal, hogyan is zajlik ez a...

Pihe puha mézeskalács

Pihe puha mézeskalács

Hozzávalók 1 kg liszt1 csomag mézeskalàcsfűszer300 g porcukor300 g margarin3 kiskanàl szódabikarbóna250 g méz3...

Hasonló bejegyzések

Házi méhek

Házi méhek

A háziméh vagy nyugati mézelő méh (Apis mellifera), a köznyelvben gyakran egyszerűen csak méh, méhésznyelven bogár is, a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt...

bővebben
Akácméz: mire jó?

Akácméz: mire jó?

Méheink második nagy tömegű hordása a repce után kezdődik meg. Ekkor szinte harapni lehet a lefele csüngő akácvirágok illatát. A fehér virág pedig Magyarország büszkeségét, a Hungaricumnak számító akácmézet Az akácméz színe kristálytiszta, a csaknem színtelentől...

bővebben